Sajtóközlemény az öntözés helyzetéről

Részletek

Közzétéve: 2017. június 19. hétfő, 17:24

Az időjárás és a virágzás előrehaladása

A gyümölcsfajok vegetációja és ezzel együtt virágzása szokatlanul korán, mintegy 10-14 nappal az átlagosnak tekinthető időszak előtt indult. A kajszibarack és az őszibarack virágzása megindult nagyobbrészt március 20-25. között, a cseresznye április 01-05. között, amit egy-két nappal követett a meggy, a szilva és a körte, és szokatlanul korán indult az alma is az április 05-15. közötti kinyílással. Március végén, április első dekádjában virágzásnak indult a ribiszke és a szamóca is. Megjegyzendő, hogy a déli, a dunántúli és a közép-magyarországi termőtájakon jellemzően 5-8 nappal korábban kezdődött minden faj virágzása, mint a keleti és az északi termőtájakon. Virágzás előtt áll még a málna, szeder, dió és a birs. A tavalyi közepes termésből eredő kisebb leterheltség okán az idei virágzás erőssége a legtöbb termőhelyen, illetve gyümölcsfajnál elfogadható-jó volt, egyes esetekben kifejezetten erős is. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az idei terméseredményeket befolyásolják a nagyon erős téli fagyok is, melyek hatása pontosan nem becsülhető, és vélhetően a jövőre nézve is jelentős részben látens marad.

Az időjárás április 06-ig viszonylag kedvezően alakult, 15-25 °C közötti nappali hőmérsékletekkel, többnyire kedvező szélviszonyokkal, sőt a március az átlagosnál melegebb volt. A méhjárás ezen időszakig – ezáltal az ez előtt virágzó fajok/fajták megporzása és kötődése – elfogadhatónak, jónak minősíthető, bár valamelyest ronthatta a megporzás hatékonyságát, hogy a legtöbb gyümölcsfaj szinte egyszerre virágzott, így nem minden esetben „jutott” elegendő méh egy-egy gyümölcsfajra. Az április ezen első hetét követő időszakban az időjárás alakulása nagyon kedvezőtlen fordulatot vett: döntően hűvös vagy kifejezetten hideg (8-15 °C közötti nappali és alig fagypont fölötti éjszakai hőmérsékletek), és többnyire szeles vagy erősen szeles, részben csapadékos időjárás uralkodott. Ebben, a már közel három hete tartó időszakban a méhek mindössze néhány napban (és akkor is gyakran csak néhány órás időablakban) tudtak repülni. Ez értelemszerűen kedvezőtlenül érintette a cseresznye, a meggy, a szilva és a körte megporzását (nagy súllyal az önmeddő és/vagy későbben virágzó fajtákét), és bizonyára a legerőteljesebben az almát, tekintettel arra, hogy előbbi gyümölcsfajoknál még néhány napnyi kedvező időjárás beleesett a virágzás időszakába, míg az alma döntően rossz időjárási körülmények között virágzik. Ennél fogva ezen gyümölcsfajoknál (és különösen az almánál) szokatlanul lassú, vonatott a virágzás, egy-egy virág abnormálisan hosszú ideig van nyitva. A megporzott virágok termékenyülését ronthatják a hűvös, fényszegény nappalok és a hideg (de fagypont fölötti hőmérsékletű) éjszakák, mert a pollentömlő vonatott fejlődése miatt 3-8 nap is eltelhet a megporzás és a termékenyülés között, a szokásos 1-2 nap helyett. 

Tavaszi fagyok

Ezen virágzási és terméskötődési körülmények mellett érkeztek az erőteljesebb éjszakai lehűlések. Fagypont alatti hőmérsékletek alakultak ki az északi és az észak-keleti országrészben az elmúlt egy hónapban több alkalommal is (12 db Metos meteorológiai állomás tényadataira alapozott információk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 településéről, a hajnali órákra vonatkoztatott minimumhőmérsékletekkel):

• március 27.: -1,5 - -5,4 °C

• március 28.: -0,3 - -3,3 °C

• március 31.: -1,2 - -2,8 °C

• április 12.: -1,0 - -4,1 °C

• április 17.: -0,6 - -3,5 °C

• április 18.: -1,0 - -4,5 °C

• április 24.: -0,6 - -3,0 °C

Ezeken túlmenően volt még áprilisban 3-4 olyan éjszaka, amikor a hőmérséklet – térségenként eltérően – enyhén a fagypont alá süllyedt. Az ország középső részén és a Dunántúlon hasonló gyakoriságú fagyok kevésbé voltak tapasztalhatók, az itt található termőtájakon április 21-én hajnalban – az északi sarkvidékről érkező hidegfront hétterében – alakultak ki helyenként
-0,5--2,5 °C közötti hőmérsékletek, legfőképpen a Dunántúl déli, dél-nyugati és észak-nyugati részében (a keleti országrészben ekkor nem zuhant fagypont alá a hőmérséklet).

Károk, lehetséges következmények

A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen – április 06. és 24. közötti időszak – időjárási körülményei az ország teljes területén tapasztalhatóak voltak. A déli és a nyugati országrészben hamarabb indul(t) a virágzás, így itt a kedvezőtlen időjárás beállta előtt már zajlott (vagy befejeződött) a csonthéjasok virágzása, de folyamatban volt a keleti és az északi országrészben. Az ország minden termőtáján hátrányosan érintette azonban az alma virágzását a hűvös, szeles időjárás. Egyetlen faj terméskötődésére sem hat kedvezően (méhjárástól függetlenül, illetve azzal együtt sem), hogy a virágzás, vagy akár az azt követő kisgyümölcs stádiumban hűvös, fényszegény viszonyok uralkodnak.

Az éjszakai fagyok – a fent leírtak szerint – eltérő mértékben érintették a különböző termőtájakat, illetve gyümölcsfajokat. Az északi és észak-keleti régióban kialakuló március
27-ei és az április 12-ei fagyok már érzékeny állapotban érintették a csonthéjasokat (virágzás előtti állapot, illetve virágzás), de még nem okozhattak érdemi problémát az almánál. Az április 18-ai hajnali fagyok azonban a legérzékenyebb stádiumban (kisgyümölcs) érték a csonthéjasokat, és közel hasonlóan érzékeny fenológiai stádiumban (teljes virágzás) az almát. Az április 21-ei – főleg Dunántúli – fagyok elsősorban a csonthéjasok és a körte, másodsorban az alma terméseredményeit befolyásolhatják negatívan. A lehűlések mértékében és időtartamában (még egy adott országrészen belül is) jelentős eltérések voltak településenként, településrészenként – a domborzati viszonyoktól, talajadottságoktól, stb. függően, ennél fogva általánosítható kép nem rajzolható ki még egy-egy termőtájról sem.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy – az eddig napvilágot látott vélekedéseket kiegészítve – nem csak maguk az éjszakai fagyok befolyásolhatják a termést, hanem – a fent leírtak szerint – a megporzásra és terméskötődésre hosszú időn keresztül kedvezőtlen időjárási viszonyok is. Az is lehetséges, hogy egy-egy fajnál és/vagy termesztőkörzetben ez fajsúlyosabb kihatású lesz, mint az éjszakai fagyok. Az elmúlt egy hónap minden időjárási elemét egy rendszerben kezelve kell a lehetséges következményeket értékelni, melyek az alábbiak lehetnek:

• rossz termékenyülés és/vagy rossz terméskötődés (ez első helyen a hűvös, szeles, csapadékos, fényszegény viszonyok következménye lehet, és kialakulhat fagyhatás nélkül önmagában a meghűlés következtében is), és ebből eredő esetleges terméskiesés;

• a szokásosnál jóval nagyobb mértékű tisztuló gyümölcshullás a következő hetekben (a kedvezőtlen, rendellenes kötődés miatt, valamint az időben elhúzódó, vonatott virágzás miatti heterogén gyümölcsméretek okán);

• fagy okozta, közvetlen virág- vagy terméskár (ez jelenleg elsősorban az északi, az észak-keleti, a dél-nyugat dunántúli és az észak-nyugat dunántúli országrész egyes termesztőkörzeteiben érzékelhető erőteljesebben).

A fenti jelenségek fajtól, azon belül fajtától, továbbá ültetvénytől (kondíció, technológia, stb.), valamint termőtájtól és még azon belül településtől függően is nagyon eltérő intenzitással jelentkeznek, illetve fognak jelentkezni a következő hetekben. A jelenlegi állapot szerint semmilyen felelősségteljes nyilatkozatott nem lehet tenni abban a vonatkozásban, hogy ezen időjárási körülmények végeredményben milyen hatással lesznek a termésre. A virágokat és a virágzást ért károk pontosabban leghamarabb egy hét múlva lesznek becsülhetők, de a várható termésről pontosabb képet – gyümölcsfajtól függően – leghamarabb 2-4 hét múlva (a gyümölcshullás lezajlódása után) lehet alkotni. Bizonyosan vannak olyan termesztőkörzetek, illetve gazdaságok, ahol van, illetve lesz érdemi terméskárosodás, de az országos termésre kifejtett hatás jelenleg nem becsülhető.

Áttételes következtetések

Az idei és a 2011 óta szinte minden évben megismétlődő tavaszi fagyok miatt határozott véleményünk az, hogy a fagyok elleni védekezést most már szinte ugyanolyan technológiai elemnek kell tekinteni, mint a növényvédelmet vagy a tápanyag-gazdálkodást. Fontosnak tartjuk ezért, hogy fagyvédelem kérdésében teljes paradigmaváltás következzen be a szakmapolitikában. Intenzív egyeztetéseket kell folytatni az illetékes szervezeteknek és minisztériumoknak arról, hogy hogyan tudjuk hatékonyan segíteni az aktív és passzív fagyvédelmi technológiák terjedését, mert több olyan szabályozási kérdés van, mely jelenleg gátja a fagyvédelmi módszerek terjedésének.

Az európai helyzet rövid áttekintése

Az európai helyzet értékelése az eddig rendelkezésre álló, de mértékadó német, osztrák és holland információkra alapoz. A vártnál jóval nagyobb mértékű lehűlés miatt (április 19/20. és 20/21. éjszaka - 4,0 - - 6,0 °C alakult ki, nagyon hosszú ideig) nagyon jelentős károk következtek be Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban a körte- és almatermésben. Főleg a délnémetországi területeken nagyon jelentős károk vannak az alma és a csonthéjasok termésében. Ausztriában (Steiermark) szinte teljes terméskieséssel számolnak a csonthéjasok és közepes veszteséggel az alma esetében (utóbbi inkább a magasabb fekvésű területeken kedvezőbb megítélésű). Szlovéniában – a 2016. évhez hasonlóan – szinte totális terméskiesés van az almában. Dél-Tirolban is jelentős kieséssel számolnak a fagyvédelmi önözéssel nem védett területeken (megjegyzendő, hogy a terület jelentős része védett.). Lengyelországban is voltak erős lehűlések, jelentős károk érték a virágzás végén és kisgyümölcs állapotban lévő meggyet és cseresznyét, illetve számottevő a virágkár az almában, különös tekintettel a legkorábban virágzó Idared fajtára. Összegezve megállapítható, hogy a meghatározó gyümölcstermelő országokban jelentős terméskiesésekkel számolnak, de felhívják rá mindenhol a figyelmet, hogy pontosabb képet csak néhány hét elteltével lehet látni!

Budapest, 2017. április 25.

MEGHÍVÓ BELGIUMI SZAKMAI TANULMÁNYÚT

Részletek

Közzétéve: 2017. június 19. hétfő, 17:21

MEGHÍVÓ

BELGIUMI SZAKMAI TANULMÁNYÚT

2017. május 21–23. 

A FruitVeB 2017. május 21-23. között szakmai tanulmányutat szervez Belgium Flamand régiójában, a VLAM (az Agrármarketing Centrumnak megfelelő helyi szervezet) meghívására, melyre

tisztelettel meghívjuk

Időpont: 2017. május 21-23. (vasárnap esti indulás – kedd esti hazaérkezés)  

Részvételi díj: 250 000 Ft + ÁFA / fő

Tervezett program: (A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!)

A csoportot Dr. Nagy Béla, a Flamand kormány magyarországi képviseletének munkatársa kíséri

Május 21. (vasárnap):

Kiutazás
Érkezés Mechelen/Malines-ba az esti órákban, szálláshelyek elfoglalása

Május 22. (hétfő):   

Látogatás a BelOrta árverési csarnokban (minőségbiztosítási és kereskedelmi rendszer bemutatása)
Ebéd
Látogatás szamócatermelőnél
Elutazás Roeselare-be
Becsekkolás a Parkhotel Roeselare-ba
Vacsora

Május 23. (kedd):

Látogatás a REO árverési csarnokban (termelői szervezetek működése)
Ebéd
Látogatás a REO egyik zöldségtermelő tagjánál (szervezés alatt)
Hazautazás, érkezés Budapestre az esti órákban

Szállás:

2017. május 21. / 1 éjszaka

Hotel Novotel Mechelen / Mechelen

Elhelyezés: kétágyas szobában, reggelivel

2017. május 22. / 1 éjszaka

Parkhotel Roeselare

Elhelyezés: kétágyas szobában, reggelivel

Utazás:

WizzAir menetrendszerinti járat

2017.05.21. (vasárnap)

Budapest – Brüsszel     18.10 – 20.15

2017.05.23 (kedd)

Brüsszel – Budapest     20.50 – 22.45

Általános információk, jelentkezés:

A szakmai út részvételi feltétele a meghívó mellékleteként csatolt regisztrációs lap (személyenként külön-külön) történő visszaküldése legkésőbb 2017. május 19-ig (szerda) a 06-1-209-1697 faxszámra vagy az info@fruitveb.hu  e-mailcímre!

Amennyiben a szakmai úttal kapcsolatban kérdése van, kérjük keresse Németh Kingát a 06-70-338-9570 telefonszámon!

Regisztrációs lap letöltése