Aktuális ágazati hírek

Sajtótájékoztatót tartott a FruitVeB a zöldség-gyümölcs ágazati fejlesztési javaslatairól

Elkészült a magyar zöldség-gyümölcs ágazat 2014-2020 éves fejlesztési javaslatcsomagja, melyet a FruitVeB nyilvános sajtótájékoztató keretében mutatott be. A rendezvényen részt vett Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti Albizottság elnöke is, aki támogatásáról biztosította az ágazatot a fejlesztési programban vázolt fejlesztések minél teljesebb körű megvalósításában. Tájékoztatást adott a termálenergia kertészeti hasznosítása érdekében végzett parlamenti és kormányzati munkáról is. A FruitVeB fontosnak tartja, hogy ne csak a szakemberek, hanem a társadalom széles rétegei is megismerjék és támogassák a magyar kertészet felvirágoztatásának lehetőségét, mert csak ezek a fejlesztések teszik lehetővé, hogy a jövőben is egészséges magyar zöldség-gyümölcsök kerüljenek a fogyasztók asztalára.

A sajtó részére összeállított ismertetőt a hírlevél melléklete tartalmazza!

Indul a 2013. évi egységes kérelem beadása

Április 10-től nyílik lehetőség a legtöbb gazdálkodót érintő, egységes területalapú támogatás, valamint további 25 jogcímen elérhető támogatás igénybevételéhez szükséges egységes kérelem benyújtására. Az egységes kérelmeket elektronikus úton, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján lévő „e-Egységes kérelem" menüponton keresztül, ügyfélkapus bejelentkezés után lehet kitölteni és beadni. A benyújtás határideje a jogszabály alapján 2013. május 15. Aki május 15. után nyújtja be kérelmét, annak már munkanaponként egy százalékkal csökken az elfogadott támogatási összege. A jogszabály szerint 2013. június 9. - mivel ez idén munkaszüneti napra esik, így ez a dátum június 10. - után beérkezett kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelmeken módosítást szankciómentesen a jogszabály szerint május 31-ig idén június 2-ig - lehet végezni, ezután -június 10-ig - viszont már a támogatási összeg csökkentésével jár a módosítás. A beadással kapcsolatban felmerült kérdésekkel telefonon az MVH ügyfélszolgálatához a 06-1/374-3603, 06-1-/374-3604 telefonszámokon, elektronikusan a honlapon található „Kérdések / Kérdés feltevése" menüponton keresztül lehet fordulni, melyre a Hivatal munkatársai rövid időn belül válaszolnak. Az egységes kérelem benyújtásáról további részletek a 66/2013 (IV.10.) számú MVH Közleményben olvashatók.

Bővebben >>

A Kormány elfogadta a hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat

Nemzeti értékeinket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok Gyűjteménye tartja majd nyilván. A nemzeti értékek azonosításának, összegyűjtésének, rendszerezésének és nyilvántartásának rendjét, valamint a hungarikummá minősítés folyamatát a most elfogadott kormányrendelet részletesen szabályozza. Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható. Helyi kezdeményezésre, az önkormányzatok döntése alapján jönnek létre a települési, a tájegységi és a megyei értéktárak, amelyek a helyi szintű nemzeti értékeket tartalmazzák. Az ágazati értéktárakat az egyes hatáskörrel rendelkező minisztériumok állítják össze. A Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartásba vételét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határozza meg. E nemzeti értékek kedvező elbírálás esetén a külhoni magyarság értéktárát gyarapítják. A helyi és ágazati értéktárakban, továbbá a külhoni magyarság értéktárában szereplő, valamint az országos jelentőségű nemzeti értékek közül – a szakmai ágazati szakbizottságok értékelése alapján – a Hungarikum Bizottság választja ki, hogy mi kerüljön a Magyar Értéktárba.

Bővebben >>

Megalapozatlan jelenleg élelmiszer áremelkedésről beszélni!

Több olyan politikai vagy szakértői vélemény látott napvilágot az elmúlt időszakban, amelyek szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák későbbi megkezdése a belvíz vagy a csapadékos, hideg időjárás miatt önmagában árnövelő hatásúak. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai álláspontja szerint ugyanakkor jelen pillanatban teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy a belvíz önmagában terményár vagy élelmiszer áremelést eredményezne. A hazai gabona termelői árakat alapvetően a világpiaci árak alakítják, melyet számos trend és hatás befolyásol – így többek között a terméseredmények alakulása. Kétségtelen, hogy a csapadékos időjárás miatt két-három hetes késéssel kell számolni a tavaszi munkálatok elvégzésében, Kétségtelen az is, hogy a 101 ezer hektár elborító belvíz miatt eddig 9 ezer hektárral csökkent véglegesen az 1,647 millió hektáros őszi vetésterület. Az időjárás remélt kedvezőbbre fordulása esetén ez a kiesett idő a területek jelentős részén még behozható, elkerülve a jelentősebb hozamkiesést a tavaszi vetésű növények esetében. A tavaszi talajmunkák csúszása a kora tavaszi vetésű növényeknél természetesen gondot okoz, elsősorban a zöldborsóban számolhatunk jelentős „károkkal”. A borult időjárás miatti fényhiány a hajtatásban és a palántanevelésben jelent további problémát. A március közepi fagy a csonthéjasokat, elsősorban a kajszit és az őszibarackot károsította néhány térségben. A terméskiesés mértékét virágzás és terméskötődés után lehet majd megállapítani, így a fagy hazai árakra való kihatását is akkor lehet majd megbecsülni.

Bővebben >>

Mezőgazdasági összeírás: Idén először interneten is!

Levélben kér segítséget a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ország jegyzőitől, körjegyzőitől az idén esedékes mezőgazdasági összeírás sikere érekében - közölte a KSH szerdán az MTI-vel. A KSH arra kéri a jegyzőket, hogy szükség esetén nyújtsanak támogatást az internetes kitöltési szakasz során a hozzájuk forduló állampolgároknak, például számítógép-használati lehetőséggel, szakmai tanácsokkal - tartalmazza a közlemény. A magyar mezőgazdasági összeírások történetében az idén első ízben nyílik lehetőség arra, hogy a kérdőíveket az adatszolgáltatók elektronikusan töltsék ki. Az internetes adatközlésre az egyéni gazdáknak május 15. és 26. között lesz módjuk. A kitöltés részleteiről minden érintett értesítést kap május első felében. A közlemény szerint az együttműködést kérő levél a 2000-es általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta folytatott felmérések sorába illeszkedő, ez év június 1-jével esedékes gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2013) végrehajtásában kéri a támogatást. Mivel a GSZÖ mintavételes felvételt jelent, nem terjed ki minden gazdálkodóra: országos átlagban csupán minden negyedik gazdát érinti. Az elektronikus utat választókat az összeírók már nem keresik fel június 1. és 30. között az ország 1500 településének kijelölt körzeteiben. Ugyanakkor az agráriumban érdekelt gazdálkodó szervezetek az adataikat június 1. és 15. között kötelesek megadni a KSH ELEKTRA elnevezésű elektronikus adatgyűjtő rendszerén keresztül. A mintavételes összeírás során a mezőgazdasági tevékenységhez használt földterületről és vetésterületről, állat- épület- és gépállományról, továbbá a munkaerővel kapcsolatos adatokról és néhány kiegészítő információról kell adatot szolgáltatni. Az Európai Unió a tagállamok mezőgazdaságának áttekintésére a tízévenként végrehajtott teljes körű adatfelvételek, valamint a köztes időszakokban az úgynevezett gazdaságszerkezeti összeírások elvégzését írja elő.

Bővebben >>

AGRYA: Helyes irányba mutatnak a termálvíz hasznosítással kapcsolatos jogszabály tervezetek

A magyarországi termálvíz készletek hasznosítása körül az elmúlt években komoly vita alakult ki. A Bajnai-kormány 2010. áprilisában már ügyvezető kormányként rendelettel - amely azóta visszavonásra került - lényegében megtiltotta volna a 2012. utáni termálvíz hasznosítást az un. visszasajtolás előírásával. A 2011. tavaszától több, a tagjain keresztül a termálvíz mezőgazdasági célú hasznosításában érintett szakmai szervezet, köztük az AGRYA is- felhívta a figyelmet arra, hogy nem megalapozottak azok az indokok, amelyek a termálvíz hasznosítás megtiltásához vezethetnének. A kiépített, a termálvíz szint alakulását mutató monitoring rendszer hiányában minden tényszerű alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek azt vizionálják, hogy elfogy a magyar termálvíz készlet. A mezőgazdasági üzemi felhasználók tapasztalatai azt mutatják, hogy a vízszintre nem a mezőgazdasági célú vízkivétel jelenti a nagy veszélyt, hanem az ipari felhasználás. Erre utal, hogy a bakonyi bauxit bányászat leállítása után még a dél-alföldi termál kutak vízszintje is emelkedett. Ugyanígy minden valós alapot nélkülöznek azok a környezetvédelmi aggályok amelyek a használt termálvíz felszíni elhelyezését, mint a környezetet romboló megoldást igyekszenek bemutatni. Az évtizedes tapasztalatok szerint egyes régiókban kimondottan környezetbarát megoldás a használt termálvíz felszíni elhelyezése, hiszen jogszabállyal védett természeti értékeket jelentő vizes élőhelyek jöttek létre azon keresztül. A felszíni vízkezelés területén ezen túl rendelkezésre állnak olyan megoldások, évek óta folytatott, dokumentált tudományos kísérletek, amelyek megnyugtató módon biztosítják a használt termálvizek felszíni, biológiai alapú öntisztulását.

Bővebben >>

Hogyan lesz a 100 forintos almából 300 forintos?

Szabolcsban 100-120 forintot adnak a kereskedők a kiváló minőségű gyümölcsért, és mire a vásárlóhoz ér, két és félszeresére drágul. Drágán adják a budapesti piacokon a zöldség- és gyümölcsféléket. Míg Szabolcsban például 100-120 forintot fizetnek a kereskedők a termelőknek a kiváló minőségű almáért, mire a gyümölcs a vásárlóhoz ér, akár két és félszeresére, háromszorosára drágulhat. Az okok összetettek, ahogyan az a láncolat is, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut a gyümölcs.
Aki tud, leutazik a Nyírségbe, az alma és a krumpli hazájába, ott veszi meg a gyümölcsöt, zöldséget, de sokan nem tehetik ezt meg, így aztán a termék utazik, és mire a fővárosba vagy az ország valamely másik nagyvárosába ér, lényegesen drágább lesz. A Hajnal-tájban megszólaló termelő is közvetlenül a pultos kereskedőknek adja el a jó minőségű almát. Azt mondja, 100-120 forintot kap kilójáért, így a gyümölcs szinte egy nap alatt körülbelül 50 százalékos haszonnal fordul meg, de legalább biztosan és rendszeresen a pénzéhez jut, nincs kiszolgáltatva a multik 60-90 napos fizetési készségének. A másik nyilatkozó gazda is piaci kereskedőnek adja tovább az áruját. A késő őszi 125 forint után most valamivel többet kap a gyümölcs kilójáért, de azt mondja, a rezsivel együtt ez így is csak „minimálár”. Hozzáteszi azt is, az már nem az ő dolga, hogy akinek szállított, az mennyiért kínálja az árut a vásárlónak. Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács titkára is elismeri, hogy – bár a szállításnak, árusításnak is vannak költségei – néha indokolatlanul magasra mennek az árak, de hozzáteszi: az étkezési minőségi árukínálatnak igenis is vannak költségei. Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke szerint az a legnagyobb gond, hogy a hasznon nem egyenlő arányban osztoznak a termékpálya szereplői, a kereskedők járnak a legjobban. Amikor a kockázatokat vállaló, az ültetvényeit gondozó, azok termőre fordulását 3-5 évig váró gazda rendre 200 forint fölötti árakat tapasztal a piacon, nem érti, hogy miért a kereskedőknél keletkezik extraprofit.

Bővebben >>

Pályázatfigyelő

Meghirdetik a Földet a gazdáknak! Programot

A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy meghirdetik a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, amelynek keretében 200 ezer hektár állami tulajdonú föld kerülhet a gazdálkodókhoz haszonbérbe. Fazekas Sándor jelezte: azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-éig jár le. A pályázat célja a családi gazdaságok, a kis- és közepes méretű birtokok megerősítése. Ennek érdekében meg kívánják változtatni a kis- és nagybirtokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát oly módon, hogy a nagybirtokok arányát 20 százalékra mérsékelik, míg a kis- és közepes gazdaságok arányát 80 százalékra növelik. A haszonbérleti szerződéseket még ez év első felében meghirdetik - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a pályázatokat ez év végéig el is fogják bírálni.

Bővebben >>

Programajánló

Integrált és Ökogazdálkodási Szakmai Nap -- Kölcse, 2013. április 25

A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. a FruitVeB-bel és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi) közösen az integrált és ökológiai gyümölcstermesztés témában szakmai konferenciát és gyakorlati bemutatót szervez.

Időpont: 2013. április 25. (csütörtök) 9.30 – 17.00
Helyszín:4965 Kölcse, Dózsa György út 20.

Részvételi díj: A rendezvényen való részvétel díjtalan, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. 
Jelentkezési határidő: 2013. április 22. (hétfő)

A rendezvény meghívóját a hírlevél melléklete tartalmazza!

Élelmiszer-reológia a termékfejlesztésben és -minősítésben Szakmai Nap

A Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara 2013. április 26-án „Élelmiszer-reológia a termékfejlesztésben és -minősítésben” címmel szakmai napot szervez Budapesten.

A rendezvény alkalmat biztosít a tudomány és az ipar képviselői számára egy olyan szakmai találkozóra, melyen lehetőség nyílik előadások meghallgatására, tudás- és információcserére, szakmai beszélgetésekre, mindezt a kutatás–fejlesztés–innováció alapjaira helyezve. A fogyasztói igények változása folyamatos termék- és technológiafejlesztésre, valamint termékminősítésre ösztönzi az élelmiszeripari cégeket. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az élelmiszerek minőségét meghatározó és befolyásoló tulajdonságok közül, az állományra és a reológiai jellemzőkre fókuszálva.

A meghívó ide kattintva letölthető!