Aktuális ágazati hírek

A kormány elfogadta a Vidékfejlesztési Minisztérium állítólagos „dinnye-kartellezési” ügyéről szóló jelentést

A Gazdasági Versenyhivatal Antitröszt Irodája 2012. augusztus 27-én versenyfelügyeleti eljárást indított a 6 magyarországi üzletlánccal, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesülettel és a Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szemben. A GVH döntésére reagálva a kormány 2012. szeptember 4-i ülésen elfogadta a Vidékfejlesztési Minisztérium állítólagos „dinnye-kartellezési” ügyéről szóló jelentést. A jelentéssel a kormány kifejezi, hogy tiszteletben tartja a dinnyeértékesítési ügyben indult versenyfelügyeleti eljárást, ugyanakkor elkötelezett amellett, hogy nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. A Nemzeti Együttműködés Kormányának Programja ugyanis kimondja, hogy „meg kell teremteni a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit”. A „dinnyeügyben” az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján. Mindezért a tárgyalás egyrészt arra vonatkozott, hogy a minőségi magyar dinnyét az áruházláncok tisztességes, a tavalyi szintet legalább elérő áron árulják; másrészt arra, hogy az import dinnyét ne akciózzák olyan árszintre, amely ellehetetlenítené a magyar termelőket. A Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő Budai Gyula parlamenti államtitkárnak a mindegyik fél számára elfogadható konszenzus kialakítása volt a feladata, amely feladatának eleget is tett. A tárca ugyanis csak arra kérte a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítését, és külföldről lehetőség szerint csak akkor vásároljanak, ha a rendelkezésre álló magyar árualap nem elegendő a vásárlói igények kielégítésére.

Bővebben >>

Szeptember 15-ig be kell érkeznie a kárenyhítési hozzájárulásnak az MVH számlájára

2012. január 1-jétől hatályos új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kereteit a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) tartalmazza. A kockázatkezelési rendszer I. pillérét alkotó szabályozás több ponton is jelentős változásokat hozott. Az új törvény kedvezőbb határidőt állapított meg a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére: a befizetett összeg beérkezésének határideje a tárgyév szeptember 15-e. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a határidő a kárenyhítési hozzájárulás MVH-hoz történő beérkezésére, a kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírására vonatkozik! Ezért ahhoz, hogy a kötelezettség határidőben teljesüljön, az átutalást legkésőbb a határidő előtt néhány munkanappal célszerű elindítani. A befizetés elmaradása, vagy a határidőn túli befizetés a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság elveszítését eredményezi! A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon (a regisztrációs számés az adószám vagy adóazonosítójel megadásával) kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 „Kárenyhítési lebonyolítási” számlára.

Bővebben >>

Kedvezőbb feltételekkel ösztönzik a nagyobb összegű agrárhitelezést

Kedvezőbb kezességi feltételrendszert alakított ki az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) a nagyobb összegű hitelfelvevőknek, a kisebb hitelügyletek jelentős támogatásának megőrzése mellett. A kedvezmények érintik az ügyletek díjait, a fedezeti elvárásokat és a kezességvállalás mértékét. A feltételek módosításával a szervezet saját eszközeivel támogatni kívánja a nagyobb beruházási vagy forgóeszköz hiteleket igénylő kis- és közepes méretű vállalkozásokat (kkv), és egyben ösztönözni szeretné a bankok hitelezési aktivitását is. A kkv-k támogatása érdekében az alapítvány szeptember 1-től kedvezményrendszert vezetett be a nagyobb összegű - legalább 50 millió forintos – hitelekhez. Míg 2007-ben a statisztikák szerint a 25 millió forint alatti hitelügyletek aránya a darabszám szerint 73 százalék volt, addig az idei első félévben már a 86 százalékot is meghaladták. Folyamatosan csökken a kezességgel biztosított hitelösszegek átlaga is: míg 2007-ben 26 millió forint volt, a múlt évben már csak 18,9 millió forintot tett ki, az idei első félév végén pedig mindösszesen 14,7 millió forint volt. A díjak tekintetében két kedvezmény lépett életbe. Korábban 75 millió forint alatt és felett eltérő volt a kedvezményes kezességi díjmérték, szeptember 1-től azonban egyforma lett, így a 75 millió forint feletti ügyletekre átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb, a 75 millió forint alattival megegyező a díj mértéke. Az új szabályok alapján a kiváló és jó osztályú vállalkozások számára minden 50-200 millió forint közötti hitelügyletre a kedvezményes díjból további 20 százalékos díjkedvezményt biztosít az AVHGA a szeptember 1. után érkező ügylet esetében. A 200 millió forint és afeletti ügyleteknél nagyobb, akár 40 százalékos kedvezmény érhető el az átfogó kockázati elemzést követően, bár a díjkedvezmény lehetőségét az európai uniós támogatási szabályok korlátozhatják. Szeptember 1-től a fedezeti elvárások mértékének feltételei is kedvezőbbé váltak. Korábban bizonyos típusú hitelügyleteknél akár 50 százalékos fedezeti elvárást is támasztott az alapítvány. Ez most 30 százalékra csökkent. A kiváló és jó adósminősítésű ügyek esetében az üzletszabályzatban előírt 30 százalékos fedezeti elváráshoz képest további 10 százalékos mértékű csökkentésre is lehetőség nyílik. A folyószámla típusú, könnyített fedezetű hiteltermékeknél - ilyen például: az Agrár Széchenyi Kártya, a Gazdahitel-Gazdakártya - továbbra sem lesz szükség bizonyos összeghatárig tárgyi fedezetre. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bízik abban, hogy a könnyítések után a hitelintézeti szektor bátrabban finanszírozza a nagyobb méretű, fejlesztési potenciállal rendelkező kkv-kat is, ami jótékony hatással lesz majd a szektor pénzügyi életképességére.

Bővebben >>

Nem mentették meg a Hey-Ho-t

A második csődegyezségi tárgyalás sem járt sikerrel a múlt héten, így felszámolják az érsekhalmi székhelyű Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt.-t - értesült a Napi Gazdaság. A lap keddi számában azt írta: a kérelmet már beadták a Kecskeméti Törvényszékre, a felszámolási eljárás azonban egyelőre nem indult el. A Hey-Ho gyümölcsleveket gyártó vállalat 1,7 milliárd forinttal tartozott a bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak, dolgozókkal és beszállítókkal szembeni, nem biztosított követelésállománya elérte az 1,9 milliárd forintot - nyilatkozta a lapnak Horváth Roland, a település polgármestere. Mivel a dolgozók hónapok óta nem kapták meg a fizetésüket, az önkormányzat is beadott egy felszámolási kérelmet, hogy legalább a Bérgarancia Alapból az elmaradás egy részét megkaphassa az a 38 család, amely cégnél dolgozott. Az önkormányzat is nehéz helyzetbe került, költségvetése 40 százalékát adta a vállalat által befizetett iparűzési adó.

Bővebben >>

A magyar paprikáról rendeztek szakmai konferenciát Szentesen

Kiváló lehetőségei lennének az évente 180 ezer tonnát előállító magyar paprika termelőknek, de az ágazatnak forrásra, könnyebb pályázati lehetőségekre lenne szüksége, és az árukínálatnak is bővülnie kellene - mondta a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-nek. A szervezet a TÉSZ-Ész Nonprofit Kft.-vel és a Délalföldi Kertészek Szövetkezetével közösen szakmai konferenciát rendezett Szentesen A magyar paprika napja címmel. Fodor Zoltán elmondta: az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a paprika termőterülete, a megnyíló szabadpiacok, illetve a versenyképesség gyengülése miatt. Szabadföldi termelésben 3 ezer hektárról 1.200 hektárra esett vissza a terület nagysága, a fóliák és üvegházak területe 1.700-ról 1.400 hektárra csökkent. A teljes zöldség-gyümölcs ágazat elsődleges termelési értéke most átlagosan 200 milliárd forint körüli, ebből 70-75 milliárd forintot a növényházi termesztésből származó termékek adnak, aminek 60 százaléka, mintegy 40-45 milliárd forint a paprika. Fodor Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a fogyasztás világszinten dinamikusan bővült, de a magyar paprikaágazat helyzete ennek ellenére nem megnyugtató. A világ hat legnagyobb importőréből négy Európában található, ugyanakkor a három legnagyobb exportőr ország közül kettő, Hollandia és Spanyolország is uniós tagország. A teljes uniós paprikaforgalmazás 90 százalékát ez a két ország fedi le, és Magyarország nem képes felvenni a versenyt sem technikai fejlettségben, sem termékkínálatban - mondta a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Az elmúlt húsz évben elmaradtak a fejlesztések, és probléma van a magyar termékkínálattal is: jelenleg a teljes uniós piac 90 százaléka a kaliforniai típusú, vastaghúsú, édes paprikát igényli, ami Magyarországon csak nyomokban található - tette hozzá. Úgy vélte, hogy emellett a jelenlegi gazdasági szabályozási háttér kedvezőtlen a fejlesztésnek, az Európában is magasnak számító áfa pedig a feketegazdaság felé nyom viszonylag nagy árutömeget. Felidézte, hogy 2007-ben még úgy számoltak: 2013-ig ezer hektár növényház épül meg, ám most az látszik, hogy mindössze 120-130 hektár valósul meg. Korábban arra is számítottak, hogy 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre a fejlesztésekhez, ám ez most nem haladja majd meg a 35 milliárdot, amit a pályázati rendszer nehézkessége miatt nehéz lehívni. Jelenleg az ország mintegy 180 ezer tonna paprikát állít elő évente, emellett 10 ezer tonna nem termelt, elsősorban kaliforniai paprika érkezik importból. A magyarországi termelésből 25 ezer tonna kerül külföldre, a fő piac Németország, de a környező országokba is sok áru megy. A szakember nagy lehetőségeket lát a keleti piacokban, főleg Oroszországban, emellett ha lenne olyan árukínálat, akkor Nagy-Britannia vagy az egyre nagyobb behozatalt bonyolító Franciaország is szóba jöhetne.

Bővebben >>

Üzleti ajánlatok

FruitVeB új információs szolgáltatása – Megrendelhető német nagybani piaci árinformációk!

Ismételten szeretnénk felhívni figyelmüket új árinformációs szolgáltatásunkra, melynek segítségével mindössze havi 1250 Ft +ÁFA összegtől naprakész zöldség-gyümölcs piaci árinformációkhoz juthat a hat legnagyobb német nagybani piacról.

Amennyiben szeretné megrendelni a gyakoribb árinformációk megküldését, úgy a hírlevél mellékletében szereplő megrendelőlapot kitöltve szíveskedjen visszaküldeni a megadott elérhetőségeinkre. Kellő számú érdeklődő esetén hamarosan elindítjuk ezt az újabb szolgáltatásunkat.

Pályázatfigyelő

A szőlő- és gyümölcstermesztők egyszerűbben igényelhetnek támogatást

A gazdák 2013-tól ugyanazon az éves adóbevallási nyomtatványon igényelhetik majd a szőlő- és gyümölcsültetvények műveléséhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatást és a gázolaj jövedékiadó-visszatérítést közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Ennek köszönhetően a termelők egy nyomtatványon, egy időben, egy helyen jelezhetik a támogatás iránti igényüket. A de minimis jogszabály augusztus 30-án jelent meg. A 2013. január 1-től hatályba lépő új rendelet alapján a NAV-tól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kerül közvetlenül a gazdák kérelme. A jövőben a NAV adatszolgáltatása alapján ellenőrzi az MVH a de minimis támogatásra való jogosultságot, és fizeti a támogatást a termelőknek. A de minimis támogatást azok a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák kaphatják, akik az ültetvényeikben felhasznált gázolaj után a nekik járó jövedéki adót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve teljes mértékben visszatérítette.
A mezőgazdaságban de minimis támogatásnak minősül minden olyan (központi költségvetési vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek összege három egymást követő év alatt nem haladja meg a 7500 eurónak megfelelő forintot, és amiről a támogatást nyújtó, vagy a jogszabály kimondja, hogy mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősül. A fentiekkel a kormány célja a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, és a jogszabályok egyszerűsítése.

A rendelet szövege ide kattintva letölthető!

Bővebben >>

Megjelent a GAZDANET pályázathoz kapcsolódó MVH közlemény

AGAZDANET programhoz nyújtandó támogatás igényléséhez kapcsolódó 133/2012. (VIII.17.) számú MVH Közlemény ide kattintva megtekinthető!

Az MVH felhívja szíves figyelmét a 133/2012. (VIII.17.) MVH közleménnyel kapcsolatban, hogy azon ügyfelek, akik meghatalmazással kívánják benyújtani a GAZDANet támogatási kérelmüket, a GAZDANet jogcím és a hozzá kapcsolódó eljárási cselekmények megjelölésével kell rögzíteniük egy meghatalmazást. Amennyiben 2012.08.17-én vagy azt követően beadott minden jogcímre kiterjedő meghatalmazása van, abban az esetben semmilyen új meghatalmazás nem szükséges.

Bővebben >>

Megjelent a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő
megismertetéséhez és promóciójához igénybe vehető támogatás közleménye

A mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetéséhez és promóciójához igénybe vehető támogatás feltételeit és a kérelembenyújtáshoz rendszeresített formanyomtatványokat tartalmazó 140/2012. (VIII. 31.) számú MVH közlemény ide kattintva letölthető.

Programajánló

Olaszországi szakmai tanulmányút – 2012. szeptember 26-28.

A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft a FruitVeB -bel közösen szakmai tanulmányutat szervez a MACFRUT Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár, valamint észak-olaszországi gyümölcsültetvények (alma, körte, csonthéjas) megtekintésére.

Időpont: 2012. szeptember 26-28.

Jelentkezési határidő: 2012. szeptember 13. (csütörtök)

A meghívó ide kattintva megtekinthető!